2016. szeptember 23., péntek

Asszimetrikus kendő tesztelés...avagy ójaj, megint eltelt egy hónap

Lustacicadisznó vagyok, tudom én. De képzeld, munkahelyet váltottam, ezért az új munka, ráadásul főállású, teljesmunkaidős, otthonróltávollevős MUNKA kicsit felülírta a hétköznapjainkat. Én eddig is tudtam, hogy az Anyák hősök, de azt kell mondanom, most még jobban tisztelem magunkat. 

Nem tudom, más hogyan menedzseli az életét, de nekem egyelőre kicsit bonyolultabbnak tűnik, pedig eddig sem volt egyszerű. Mégis hatalmas könnyítés, hogy akkor mentem a fiamért, amikor kellett, nem akkor, amikor sikerült odaérni. Valahogy megráz még mindig, hogy hajszolni kell reggelente a csepertyűt, nehogy elkéssek a munkából, és 7 órakor, amikor még sehol senki, Ő már a bölcsiben nyafog utánam. Délután pedig Ő az utolsó, akiért odaérek... A többiek hogyan csinálják vajon? Van egy beépített jótündérük? Tényleg... jótündér kerestetik, ha ismersz egyet, küldd hozzám! ;-)

De a poszt lényege, hogy végre mutogathatom a kendőt, amit teszteltem..legalábbis az egyiket, mert a másikat vissza kellett bontanom, és teljesen az elejéről kezdeni, hála az én édes kisfiamnak. :)

A kendő tervezője Fehér Zsuzsanna
A minta a Gombolyag Magazin 2016. szeptemberi számában jelent meg.
A választott fonalam: Alize Bella
Felhasználtam 3,5 gombócot, összességében 18 dekát belőle. 


Nagyon jól érvényesül a színátmenetes fonal, egyszínű verziókban szerintem nem ennyire látványos, hogy a horgolás tulajdonképpen teljesen "féloldalasan" történik.

Egészen sok módon hordható az elkészült mű. Jó viselni kendőnek, de sálnak is szupi. :)




A másik teszt a Novemberi eső, szintén Fehér Zsuzsanna a tervezője, de arról még nem tudok képeket mutatni, mert újra kellett kezdenem. Édesbaba kicsit kötögetni akart. Arra jutottam a kezdeti szomorkodás után, hogy nem is nagy baj, mert nem biztos, hogy szerencsés volt a fonal-tű párosítás. Lana Gatto Ottocapi fonalat választottam, ami egy pihepuha, nemszúrós gyapjú, és ehhez 3-as tűt. Hiába kötök lazán, nem volt szép, tömör lett, nem adta ki azt a formát, amit a tervező várt volna. Szóval vagy fonalat vagy tűt fogok váltani. Ugyanebből a fonalból kötöttem a Maluka kendőt is annak idején, ami életem első kötött kendője volt, és megmondom őszintén, hogy ott is a mérettel voltak problémáim. A minta szerinti méretből annyira kicsi kendőt sikerült kötni, hogy az én szívlapát hátamon inkább olyan volt, mint egy gallér..szóval nem mutatott jól. Szegény kendő azóta is valamelyik kötős kosár alján hempereg. :/

Az új magazinban megint csuda kis dolgokra akadtam, és van ugye két saját tervezésem is, aminek a végére szeretnék jutni..no meg nyakunkon a karácsony.. szóval remélhetőleg ezt az őszi-téli időszakot a lemaradások teljesítésére tudom szánni, és itt a blogon is folytatni a megkezdett és félbehagyott projekteket.

Nagyölelés csajok. Jó őszi-mókás napokat!