2014. november 19., szerda

"Olcsó húsnak híg a leve" - tényleg túl drága a kézműves termék?

"Áh... fele ennyiért adják a t..coban", "A piacon láttam hasonlót, azt ezerötért is megvehettem volna", "Mi kerül ezen ennyibe?!", "Neked ez nem is munka, csak szórakozás, csak az anyag kerül pénzbe".



Rengeteg ilyen és ehhez hasonló megjegyzést kap az a balga, aki arra adja butuska fejét, hogy megvalósítsa az álmait, és csodaszép, különleges, egyedi kézműves darabokat készítsen. Most igazából mindegy is, hogy ruhadarabokról, kiegészítőkről, bútorokról, élelmiszerről van szó. A probléma közös. És a felmerülő kérdések is közösek. 

Sokan sokféleképpen agyaltak már ezen, mégis azt mondom, hogy én sem tudok szó nélkül elmenni mellette, annyira közelről érint. Nem tudok, pontosabban nem akarok elfogulatlan lenni, mások helyett sem beszélhetek, írhatok.

Vigyázat, érzelmi viharokra számíthatsz. Csak akkor olvass tovább, ha bírod a feszültséget.. ;-)

Gondolkodtál már azon, hogy ki készíti azokat a kiegészítőket, ruhadarabokat, amiket viselsz? Fontos, hogy szép legyen? A minőség számít? Vagy az ára? Az egyedisége? Hogy jól álljon? És mi van a természetes, lekövethető anyagokkal? Fizetnél azért, hogy kifejezetten a saját elképzeléseidet valósítsa meg valaki? 
Ezek lényeges kérdések akkor, amikor az ember elgondolkodik a válaszon egy, a fentiekhez hasonló, neked ez csak szórakozás jellegű megjegyzés hallatán.

A múlt hétvégén Édesanyámmal csaptunk egy nézelődős, vásárlós délelőttöt, amibe belefért a kedvemért egy kis piac, hipermarket, és mindenféle egyéb bolt is. Kíváncsi voltam az árakra és a választékra. Azt tudtad, hogy idén megint trendi a kötött és horgolt ruha és kiegészítő? Ehhez mérten özön cuccot találtunk... de hát az ára.. és a minősége. Egyszerűen döbbenet. Csak egy példa.. a csupa olcsóság hipermarket polcain kötött sapik sokasága. Fölötte nagy betűkkel, hogy csudára akciós. 4000 Ft-ért akciósan lehet sapkát venni felnőtt méretben, lehetetlen színekben, ócska műszálas maradékfonalakból, almányi pompomgombóccal a tetején. Ez komoly? Most őszintén...ez szerintetek rendben van?

Én megértem, hogy nem mindenkinek telik a felkapott dizájnerek haute couture darabjaira, mert lássuk be, nekem sem telik. Egyelőre legalábbis...de amikor majd jóóól meggazdagszom. ;-) De tényleg képesek vagyunk 4000 kemény csengő forintot kiadni egy műanyag, igénytelen, gépi kötött rettenetre, amit sapka néven árulnak, és sajnálunk 2500-3000 Ft-ot egy kiváló minőségű, méretre készült darabra? Hol van ebben a ráció? Most tényleg nagyon várom a hozzászólásokat. Segítsetek nekem, hogy megértsem.. Persze ez a mi kis csapatunkat nem érinti, mert aki minket olvas, vagy a kis facebook-os csapatunk tagja, nem kerülhet egyszerűen olyan helyzetbe, hogy silány vacakot vásároljon. De biztosan Te is ismersz olyat, aki másképp gondolkodik az árakról és arról, mi számít olcsónak. 

Szeretek takarót készíteni..kendőt is. Hogy megéri-e? Az sok mindentől függ... Jó példa ez az olcsó-drága dilemmára, úgyhogy nyammogjunk egy kicsit rajta. 

Vegyünk egy babatakarót.. például ezt itt:



Ez a takaró 100 % tiszta, kezeletlen gyapjúból készült, garantáltan vegyszer és méreganyagmentes. A fonal minősége tehát kiváló, prémium kategóriás, és amikor arra gondolsz, hogy mit szeretnél a szívednek legkedvesebb gyermeknek, akkor nem hiszem, hogy azt válaszolod, hogy nem ezt... 

Mennyi lenne az ára, ha ilyet szeretnél vásárolni tőlem, mondjuk ebben a színben vagy másikban, mintásan, monogramosan, vagy díszítés nélkül? Ha semmi extráért nem számítok fel plusz költséget (pedig lényegesen időigényesebb egy cirádás mintát megkötni, mint egy sima takarót), akkor ez a darab nagyjából 10.000 Ft. Megvennéd? Valószínűleg nem. Soknak tartod az árát? Ühüm..már látom, ahogy buzgón bólogatsz a monitor előtt, és a fejedet csóválod. 

Számolj velem... egy gombóc fonal ára ebből a fajtából 800 Ft. A szállítás költsége 1000 Ft. Ehhez a takaróhoz 9 gombóc fonalat használtam fel, tehát akkor az anyagköltségem 7200 Ft + 1000 Ft, azaz 8200 Ft. Szólj, ha tévesztek..teljesen bele tudok zavarodni a számolásba. Mondták is anno a suliban, hogy egy jogász ne számoljon, mert borítékolhatóan hülye hozzá. Mit mondjak..van alapja. :)
Tehát 8200 Ft-nál tartunk, így marad 1800 Ft "hasznom" rajta. Ez az én munkadíjam. Ezt a takarót - mivel jó vastag a fonal, nem elképesztően bonyolult a minta, emlékeim (és a feljegyzéseim szerint) nagyjából 20 óra alatt készítettem el. Mi következik ebből? Hát szerintem az, hogy akkor az órabérem 90 Ft. Sok a 90 Ft fizetség óránként? Megéri 20 órát dolgozni 1800 Ft haszonért?
No..éppen ez az oka, amiért nem szívesen vágok bele takarók elkészítésébe, csak ha ajándékba szánom a családom, barátaim vagy most épp a korababák számára. (Persze azért kérj tőlem, tőlünk bátran takarót..biztosan találunk megoldást ;-) )

Ha kimondod a 10 ezer forintot, az annyira, de annyira soknak tűnik. Közben a készítő teljesen deficitesen dolgozott az elkészítésével. Amit kapsz, az viszont garantáltan egyedi, egyszeri, különleges és kiváló minőségű. Van, aki megfizetné, de a többség nem. (Csak összehasonlításként írom le, hogy egy 60*80 centis Micimackós vékony pamut takaró ára 5700 Ft. Sima polár takaró gépi hímzett apró mintával a sarkában 3800 Ft)

Azóta persze figyelek..minden tele van kötött cuccokkal, én meg hergelem magam rajta, ahogy jó hörcsöghöz illik, hogy miért adják ennyire drágán a selejt cuccokat, az agyonműszálas, mind színvilágában, mind anyagválasztásában, mind fazonjában igénytelen ruhadarabokat. Én csak azt mondom, hogy ha van a közeletekben olyan kézműves, akinek tetszenek a munkái, akkor gondolkodjatok el rajta, kitől vásároltok inkább. Nem biztos, hogy olyan drága az a drága. Ahogy Édesanyám szokta mondani - az a drága, amit megveszel, majd pár év múlva kidobsz, mert otthon rájössz, hogy ezt bizony sosem fogod felvenni többet az életben. ;-) Legyen inkább néhány különleges, szép, tartós és minőségi darabod.

(És ezzel a felkiáltással persze le is nyúlt két sálat és egy sapit a készleteimből..szóval siessetek a megrendelésekkel, különben lassacskán elhordja a család és a baráti kör a kínálatot ;-) )










1 megjegyzés:

  1. (Remek, mellé nyúltam és elszállt amit írtam)
    Szóval
    Igaz, én nem kötök-horgolok túl régen, de már kaptam 1-2 kérdést 1-2 ismerőstől, hogy tetszik nekik amit csinálok, és mennyiért csinálnék nekik is, így vakaróztam ám sokat, hogy mit is mondjak. Az ember lánya nyilván örül, ha kis potya csöppen a zsebbe, de kényes dolog ez. Persze miután megmondtam az árat hatalmas csend, szóval sokallták, pedig még kevesebbet is mondtam mint amennyit elsőre gondoltam. Mindig az motoszkál a fejemben, hogy annyit én biztos nem fizetnék érte, inkább megcsinálnám magamnak... na jó aki meg nem tudja megcsinálni, az meg fizesse ki.
    Nálam még csak hobbi a történet, de nem haragudnék ám meg érte, ha kinőné magát annyira, hogy ne kelljen bejárnom dolgozni :) ;)
    Apával jót mosolyogtunk ezen a bejegyzésen, kettesben hümmögtünk, és bólogattunk, hogy hát igen :)

    VálaszTörlés