Számvetés

Holnap már december 31. és ezzel vége is a 2014-es évnek. Sokan bulizni készülnek, vagy épp sütnek, főznek, hidegtálakat készítenek...én számvetést. Sosem éreztem eddig szükségét, hogy visszanézzek és megvizsgáljam, hol tartok, hová tartok. Most viszont napok sőt hetek óta érzem, hogy ez az év vége a seregszemle jegyében fog eltelni. Más is van ezzel így? 

Na nézzük, hogy az én számaimból mi fog kikelni... ;-)

Az idei év sok szempontból nehéz volt, mondhatnám azt is, hogy cudar évet zárunk, de ugyanakkor pozitívan is lehet ám szemlélni mindazt, ami velem, velünk történt. Az év elejét az egész család a kórházban kezdte. Édesapám súlyos, válságos állapotban került az intenzív osztályra, néhány nap múlva a kisfiam is kórházba került kruppos köhögéssel. Mondhatnám, hogy ez aztán tragikus évindítás, de tulajdonképpen mégsem, mert mindketten itthon vannak, az orvosi vészmadárkodás ellenére az egész évet végigbandázták, és tökéletesen összenőttek Ők ketten, talán éppen emiatt. Szóval ez mégiscsak jó valahol. És az egész évünket ez a kettősség jellemzi.

Nagyon fontos mérföldkő az életemben, hogy elindítottuk a CMK-t és ősszel a hozzá tartozó blogot, mert ezzel utat nyitottam egy más minőségű, célú élet felé és megvalósítottam azt az álmomat, amit tudat alatt, mélyen elnyomva kicsi korom óta dédelgettem. 

Megfogalmazódott bennem, hogy olyan dolgokat szeretnék alkotni, készíteni Nektek és a családomnak, ami különleges, szerethető, személyre szabott és kifejezi azt a gondoskodást, odafigyelést, törődést, amit a CMK jelent nekem. Különleges mégis hétköznap viselhető, nem trendek után loholó, örök darabok kiváló alapanyagokból és egyedi kéréseket megvalósítva. Külön öröm számomra, amikor Nektek is tetszik, amit megálmodtam..igazából ez az én motorom az éjszakai munkában. :)

A számvetés mindannyiunk életében egyfajta rendrakást is jelent. Nem csak a környezetünkben, hanem a fejünkben és a lelkünkben is. 

Én idén azt ígérem meg magamnak, hogy felhagyok az örökös hörcsögöléssel, és kezdetnek rendet teszek a fonalas ládáimban, kosaraimban (van jónéhány, mint minden bűnösnek..) és elcsereberélem, elajándékozgatom azokat a gombócokat, amiket eddig ész nélkül tárolgattam annak reménye nélkül, hogy bármikor az életben fel fogom használni. :)) Eldöntöttem, hogy lesz olyan kupacom, amit kifejezetten jótékony céllal szeretnék felhasználni. Akad még néhány gombóc, amit Tőletek kaptunk a koraszülött adománygyűjtésnél, ezekből a KORE kérésére tavaszi sapik fognak készülni a babáknak. És minden hónapban szeretnék horgolni egy kicsi takarót valamelyik menhelynek, mivel a menhelyek és az ideiglenes befogadók nincsenek felkészülve meleg fészkekkel a bekerülő apró kutya és cicababák számára, akiknek viszont a leginkább kellene a meleg. A mintáimat is át fogom válogatni, mert persze, imádom a cukibbnál cukibb babamindenféléket, és a szebbnél szebb kendőket, de lássuk be, egyszerűen nincs szükségem 50 féle kendőmintára, mikor jó esetben is csak 2-3 kendőt fogok hordani egyszerre. ;-) Ugye?

A Ti otthonotokban vannak olyan feleslegesen hörcsögölt és halmozott tárgyak, amiket biztosan nem fogtok már használni sosem, csak a jóleszmégegyszervalamire jegyében őrizgetitek? Hát nálunk az én fonalaimon kívül is dögivel akad. Van egy javaslatom.. Legyen a jövő év eleje a nagy megtisztulás ideje, és dobáljunk ki közösen mindent, ami a negatív energiáival lehúz, és persze, amitől már egyszerűen nem férünk el a saját lakásunkban. ;-) 

Az én tervem:

Minden alkalommal egy-egy területet veszek célba,mert egyszerre túl nagy falat lenne. Mondjuk minden hónapban kiselejtezem a lakás 1-1 részét. 

Januárban a ruháimmal fogom kezdeni. Átválogatom, mi az, amit azért őrizgettem, mert egyszer majdcsak belefogyok, újra divatba jön, jó lesz még a kertbe gyomlálni.. És csak azt fogom megtartani, amire valóban szükségem van, hordom. Hidd el, ami egy éve nem volt rajtad, valószínűleg már nem is lesz. A családsegítő szolgálatok mindig örülnek a ruhaadományoknak. De kérlek, figyelj arra, hogy szakadt, koszos, foltos ruhát ne adományozz.Ugyanez a kategória a takarók, ágyneműk, huzatok, törölközők köre. Ami Neked már nem kell, de még jó állapotú, más örülni fog neki. Amit nem szívesen adnál át, mert már lyukas, foltos, nagyon kopott, még mindig kiváló lesz valamelyik állatmenhelynek, mert ők ezt használják a beteg, kórházi kezelés alatt álló állatoknak. Szóval selejtezésre fel!

Aztán jöhet a konyha.. ipari mennyiségű konyhafelszerelésünk van, aminek a nagy részét az elmúlt 10 évben egyszer sem vettük elő. Vannak olyan rászoruló családok, akik a picit használt, de még ép konyhai eszközöknek nagy hasznát veszik, és ugyanitt nagyon örülnek a hiányos étkészleteknek is. Szintén valamelyik szeretetszolgálat vagy a családsegítők tudnak útmutatást adni, hogy mi az, amit szívesen átvesznek, mert lenne helye, és mi az,amit jobb, ha kidobsz. :)

A könyveim sem fogják megúszni.. a rukkola.hu egyrészt nagyon jó cserefelület erre. Másrészt az idősek otthona, helyi kiskönyvtárak, iskolai könyvtárak, kórházak szívesen fogadnak könyv és magazinfelajánlásokat, ugyanis ez fogyó eszköz és mindig jól jön némi új olvasnivaló. ;-)

Ti hol selejteznétek még? 

A számvetésem része az is, hogy több gondot kell fordítanom magamra, mert üres kosárból nincs mit adni. És oda kell figyelnem a szeretteimre és a barátaimra is. Mert bár könnyű félresöpörni mindenkit azzal, hogy hát úgyis találkozunk, majd beszélünk, ha lesz időnk, mindenki elfoglalt, de megtanultam idén, hogy nincsen majd. Az elszalasztott alkalmak, a ki nem mondott szavak elvesznek. Nem pótolhatók! 

Mondhatnék okos dolgokat, de mindenki megtalálja azt, ahol neki érdemes számot vetnie, és amit érdemes kiselejteznie az életéből. Legyen az egy leharcolt póló, vagy energiarabló ismeretség. Csináljatok helyet Ti is az újnak... ;-)